Azonnali, 50 százalékos béremelést követelnek az állami egyetemeken dolgozók.
Az egyetem munkavállalóinak nagy része a nemzetgazdasági átlag alatt keres.
A kutatóhálózatra szintén jellemzőek az alacsony bérek.
A közoktatásban dolgozó pedagógusok fizetésemelése után könnyedén előfordulhat, hogy egy pályakezdő gyakornok többet visz hisz haza, mint egy egyetemi docens.
Huszonöt százalékos béremelést szeretnének a Pécsi Tudományegyetem munkatársai, ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe.
Komoly bérrendezést követelnek a hallgatók is, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet még azokat is eltántorítja az akadémiai pályától, akik egyébként szívesen dolgoznának tudományos pályán.
Közeleg a 2023-as felvételi, jön egy újabb záróvizsga időszak, de az mindig fontos kérdés marad, hogy a mennyit keresnek a különböző tudományterületeken diplomát szerzettek. Most egy kicsit jobban megnéztük azt, hogy milyen esélyekkel indulnak azok, akik gazdasági szakon végeznek.
Azért kapják a "köszönömbónuszt", mert kitartottak a járvány idején.
500-600 forint órabér jár egy egyetemi tanárnak, ha opponensi munkát vállal.
Mély a szakadék a Mathias Corvinus Collegium külföldi vendégoktatóinak és a magyar egyetemi oktatók bérezése között. A probléma nem az, hogy a vendégoktatók keresnek túl sokat, inkább a magyar oktatók szeretnék ehhez az összeghez igazítani saját fizetésüket.
Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között.
Az alacsony bérek mellett több egyetemen bevett gyakorlat, hogy a tanárokat díjazás nélkül, egyfajta „társadalmi szerepvállalásként” foglalkoztatják, vagyis nem kapnak fizetést munkájukért.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
